Szent Péter-bazilika


Róma (és azon belül a Vatikán) egyik leghíresebb látnivalója az a lenyűgöző tér, és az a csodás kupolával koronázott bazilika, ahol a katolikus világ szíve dobog.


 

Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m˛, ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye.


A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt.


 

A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. Követője, Giacomo della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elődje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett.


A templom befejezése után szükségessé vált olyan tér kialakítása az épület előtt, ahol a hívek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket is.


Fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni.


Az ókorban e helyen egy Caligula császár által építtetett cirkusz állt, ahol a gladiátorjátékok mellett a keresztényüldözések mártírjait is kivégezték, a legenda szerint Szent Péter is itt halt meg, sírját a XX. század közepén azonosították. Már az I. században, a harmadik pápa (Anaklétosz, vagy Cletus) idején is emeltek kápolnát a sír fölé, majd később ennek helyén létesült az első (régi) Szent Péter-bazilika, melyet Nagy Konstantin császár építtetett a IV. században, s a XVI. századig állt.


 Már ez a székesegyház is hatalmas volt, főhajója 118 méter hosszú, szélessége elérte a 64 métert, s olyan neves művészek dolgoztak rajta, mint Giotto.


A bazilika egy háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. A főhajó hossza 187 méter, magassága 45, szélessége 27 méter, ami a kereszthajónál eléri a 140 métert.


A templomot végül 1624-ben VIII. Orbán pápa szentelte fel.


Gál Natália