Itália művészete
a XVI. században


Ekkor bontakozik ki a Reneszánsz. Első központ Firenze. Művészet fontos alakjai: Michelangelo, Raffaello Sanzio, Tiziano Vecellio, Jacopo Tintoretto, Paolo Veronese, Jacopo Bassano, Giuseppe Arcimboldo

•    Michelangelo Buonarroti (1475-1564):
     Szobrász, Festő, Építész  

A pápák szolgálatában:
1505-ben II. Gyula pápa Rómába hívta. A pápa óriási méretű síremlékre vágyott, amelyet a Szent Péter-bazilika kupolája alá helyeztek volna, oda, ahol Szent Péter sírja van. Ha elkészült volna, ez lenne a keresztény világ legnagyobb síremléke. Később a pápa elfogadott egy kevésbé nagyravágyó tervet. Michelangelonak a pápai kamara nem fizette ki a neki járó pénzt. Dühében elhagyta Rómát. A pápának hamarosan sikerült megbékítenie és visszacsalogatnia. Kárpótlásul a síremlék miatt, II. Gyula 1508-ban megbízta Michelangelót azzal, hogy IV. Szixtusz pápa egykori vatikáni házi kápolnájának falait freskókkal ékítse. Michelangelo még egyszer visszatért a Szixtusz-kápolnába, hogy 1535 és 1541 között megfesse a csodálatos Utolsó ítéletet, a világ legnagyobb oltárképét.
  Utolsó ítélet
Ismertebb szobrai: Lépcsős Madonna, Kentaurok harca, Angyal, Burges-i Madonna…stb.



•    Raffaello Sanzio (1483-1520):
      Festő, Építész

Vatikáni évei:
II. Gyula pápa 1508-ban meghívta a Vatikánba. Tehetsége révén a „festők fejedelmévé” választották. A pápa kérésére freskósorozatot készített a pápai rezidencia, a vatikáni teremsor, a Stanzák közepes méretű termeibe. Közben kicsit leállt a kisebb munkáival, hogy megfesse legnagyobb művét, az Az athéni iskola címűt. Ez a festmény lett a reneszánsz művészet egyik csúcsa. X. Leó megbízta, hogy fessen 10 falikárpitot a Szixtusz-kápolna falaira. 1519-ben fel is tették őket, jelenleg is a Vatikánban vannak. Témáik például: „A csodálatos halfogás”, „A béna meggyógyítása”, „Elymas megvakítása”, Szent Pál Athénban prédikál.
Befejezte első építészeti tervét a Sant'Eliggio degli Oreficit, ami temetkezési kápolna volt.
A stanzák festményei:
A pápai lakosztály négy egymásba nyíló termét Raffaello freskói díszítették. A második terem díszítése lett kész leghamarabb. A terem festményének fő motívuma a főmennyezeten kezdődik: négy nőalak személyesíti meg a Teológiát, Filozófiát, Költészetet és Jogtudományt. Raffaello, miközben a Krisztus színeváltozása című festményen dolgozott, 1520. április 6-án, a 37. születésnapján halt meg.

  Athéni iskola



•    Tiziano Vecellio (1477-1485):

Megismerkedett Giorgio Barbarelli da Castelfrancóval, aki Giorgione néven kora másik nagy festője volt, és akivel annak 1510-ben bekövetkezett haláláig közös munkákat is vállaltak, illetve az olajfestés újabb és újabb technikáit fejlesztették ki együtt.1511-ben Padovába ment és ott több nagy freskókép-sorozatot alkotott.
Bacchus és Ariadné


 
•    Paolo Veronese (1528-1588):

Veronese bibliai jeleneteket ábrázoló freskókat, táblaképeket festett, amelyek elsősorban az egyházi épületek enteriőrjét díszítették. Az 1571-es oszmán-törökök felett aratott győzelem nagy jelentőséggel bírt a keresztények és Velence számára, e győzelemnek a festők által való megéneklése kívánatos volt az egyház vezetői részéről. Többen is megfestették a győztes tengeri csata emlékét, Veronese Lepantói csata c. képén állított emléket a kereszténység győzelmének. Leginkább egyházi és biblikus képeket festett Veronese, de vannak arcképei és mitológiai tárgyú képei is. Egyik legerotikusabb és leghumorosabb képe A meglepett Vénusz és Mars című.
  Kánai mennyegző


•    Jacopo Tintoretto (1518-1594):
     Festő

Művészete:
Nagy képzelőerővel és dinamikus természettel megáldott ember volt. Már pályája kezdetén érdekelték a színek mellett a fényhatások, az ábrázolandó jelenetet egy színpadszerűségen helyezte el és próbálta ki a világítási körülményeket. Sok szénrajzot készített vázlatképpen. A stílusváltás, az érett reneszánszból a manierizmus és a barokk felé, legjelentősebb példája az Utolsó vacsora, amelyet a San Giorgio Maggoire számára festett. Az Utolsó vacsora c. festmény leírása: Az óriási terem mennyezete alatt angyalok alakjaiból sűrűsödő fényes felhők kavarognak, a Krisztust körülvevő aurából és az apostolok glóriájából vakító fény árad, s nyugtalanul lobognak a mennyezetről belógó lámpák lángjai. A fantasztikus fényhatás és a merész kompozíció Tintoretto egyik legnagyobb művévé avatja ezt a képet.
Az utolsó vacsora

 
•    Jacopo Bassano (1517-1592)

1560 után Jacopo nagyszámú művet festett (Szent Szűzanya, Szent Fábián, Szent Rókus és Szent Sebestyén és A napkeleti bölcsek imádása). Műveire ez időben jellemző a földöntúli halvány fény, a színek, a kifinomult jelenetek.
A csodálatos halfogás


•    Giuseppe Arcimboldo (1527-1593):

Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat és könyveket ábrázolt, amelyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. A 20. századi szürrealizmus korai előfutárának tartják. (Szokványos festményei viszont feledésbe merültek). 1562 II. Miksa német-római császár udvari festője lett Bécsben és ott dolgozott Miksa fia, II. Rudolf német-római császár alatt is. Mindkét uralkodó láthatóan kedvelte Arcimboldo különös stílusát. A festészeten kívül jelmezeket is tervezett.
  Ősz, Tavasz

Készítette: Szluka Sarolta
11.A