16.sz-ban Eu. minden országában napvilágot látnak az agronómiai értekezések, melyek jól mutatják a földművelés iránti érdeklődést. Ezek mellett virágzik kimondottan a táplálkozással, jobban mondva az éhezéssel foglalkozó szakirodalom. E művek a túlélés olyan módszereit akarják megtanítani a szegényeknek, amelyek minden elképzelhető élelemforrás kiaknázására, sőt akár a konyhában egyébként ismeretlen növények és sosem látott ételek felhasználására alapulnak. A lakosság a megnövekedett élelemigény miatti nehézségeken új haszonnövények alkalmazásával próbál úrrá lenni.

• Rizs
• Hajdina
  
• Kukorica
• Burgonya
  

Hús, kenyér:

16.sz-tól az eu-i lakosság húsfogyasztása csökkeni kezd  mert:

•   a népesség növekszik
• az agrárművelés miatt visszaszorul az erdő- és legelőterületek használata
•   reáljövedelmek csökkenek
•   városokban egyre többen élnek, a járványok miatt a városi állattartást beszüntetik

A mindennapi megélhetés egyre kevésbé képzelhető el kenyér nélkül. A piac a városi lakosoknak továbbra is az  élelmiszerek sokkal szélesebb választékát kínálja annál, amivel a parasztok kénytelenek beérni, de a napi  kenyéradag  mindig figyelmük középpontjában áll. De a kenyér minősége romlik. Már nem csupán búzából készítik azokat, a búza ára drágul, és más gabonanövényekből készítik el a kenyeret, ami mellesleg még olcsóbb is. A leggazdagabb kenyere a fehérkenyér, ami árpából vagy zabból készül az sötétebb.

A kenyérre úgy tekintsünk, mint energiaforrásra, ami a parasztok esetében a mindennapi munkához elengedhetetlen.

Új italok a 16.században:

• Kávé
• Tea
• Pálinka
• Csoki