Betegségek a XVI. században

A XVI. századbeli Európában mindennapi problémát okoztak a járványok, ez elsősorban a gyermekhalandóság terén mutatkozott meg (általánosan minden 6. gyerek élte meg a felnőtt kort). Az emberiség legpusztítóbb kórjai és ragályai ekkoriban mindennapi problémát jelentettek. A járványok terjedését elősegítette, hogy orvosi ismeretek hiányában tévesen azonosították be a betegségeket, így téves gyógyitási módszereket használtak. Ennek köszönhetően hatalmas emberveszteségekkel járt egy-egy járvány.
Pestis
A pestis súlyos fertőző betegség, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz. A pestis kórokozója elsősorban vadon élő rágcsálókat fertőz meg, a betegséget a fertőzött állatokról rendszerint bolhák viszik át az emberekre.

 Ennek tünetei rendszerint a fertőzéstől számított 2-5 napon belül jelentkeznek, hidegrázással és lázzal kezdődik. A lázzal egyidejűleg megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók (bubók) jelennek meg a betegen. A bubók később kifakadnak és a pestisben megbetegedett személyek 40 – 60 százaléka a láz és belső vérzések miatt a harmadik és ötödik nap között meghal. A pestis másodlagos formája az emberi fertőzés útján a tüdőbe kerülő baktérium révén kialakuló tüdőpestis, amely két napon belül csaknem 100 százalékban halált okoz.


A pestis egyik furcsa fajtája a tánoló pestis aminek fő tünete, hogy a fertőzött személy heves rángatózásba vagyis táncba kezd. A betegség e fajtáját mai napig nem igazán értik.
Kolera
A kolera az emésztőrendszeren keresztül terjedő megbetegedés, kórokozója a Vibrio cholerae elnevezésű pálcika alakú baktérium.

 A betegség 1-5 napos lappangási idő után hányással és folyamatos hasmenéssel kezdődik. Utóbbiak következtében a betegség igen gyorsan, akár 6-12 óra alatt a szervezet kiszáradását okozhatja, a kolerás testsúlyának 10 százalékát is elveszítheti néhány óra leforgása alatt. A folyadékveszteség, a fokozatos kiszáradás só- és vízháztartartási zavart okoz és a betegek jó része vese-és keringési elégtelenség miatt hamarosan meghal. (A kolera letalitása általában 30 – 60 százalék közötti.)


 A fertőzés széklettel fertőzött vízzel, valamint fertőzött ételeken és mosatlan gyümölcsön keresztül terjed, de a korabeli elégtelen tisztálkodási viszonyok közepette akár emberről emberre is átragadhat – elég lehet a piszkos kezek érintkezése és utána egy közös étkezés.
Influenza
Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.


Az influenza járványos, erősen ragályos betegség, amely szövődményei révén számos halálos áldozatot is követel minden évben. A vírus szerkezetében folyamatosan létrejövő apró változások miatt, világszerte újra és újra járványokat okoz, és egy korábban átvészelt fertőzés nem véd hatékonyan a következőtől.
Szifilisz
A vérbaj nemi úton terjedő vagy a magzati életben elszenvedett fertőzés, melyet a Treponema pallidum nevű spirális alakú kórokozóval történő fertőzés okoz. A baktérium nem képes az ép nyálkahártyán keresztül fertőzni. Mivel a kórokozók a szabad levegőn nem életképesek, terjedése szoros testi kontaktust igényel. A magzat a terhesség 10. hete után fertőződhet a méhlepényen keresztül.

Mivel a kórokozók a szabad levegőn nem életképesek, terjedése szoros testi kontaktust igényel. A magzat a terhesség 10. hete után fertőződhet a méhlepényen keresztül.

A betegséget kéjkórnak is hívják, mert a korabeli orvoslás úgy gondolta, hogy az aktív nemi élet segít átvészelni a betegséget.